Paprikakrémleves

Sült paprika készítése:
A paprikákat megmossuk, és a 250 fokra előmelegített sütő grillfokozatán, fedő nélkül megsütjük kb. 20-30 perc alatt. Közben azért forgassuk meg párszor őket, hogy minden oldaluk egy kicsit megpiruljon. Ha összeestek paprikák, vegyük ki a sütőből és takarjuk le az edényt (ha van a saját fedelével, ha nincs, akkor egy alufóliával), és várjuk meg míg kihűl (így a paprika bőrét könnyedén le tudjuk majd húzni).


Hozzávalók: 2 nagy piros kaliforniai paprika, 2 dl húsalaplé, 1 kk. reszelt gyömbér, 2 tk. méz, 2tk. limelé, újhagyma zöld szára, só, pirított szezámmag.

1. A szezámmagot szórjuk egy száraz serpenyőben. Folyamatosan kavargassuk és ha aranysárga pirult, akkor öntsük át egy hideg edénybe. (Ha csak simán lehúznánk a tűzről, akkor a még forró serpenyőben tovább pirúlnak a magok, és félő hogy megégnek.)
2. A (meghámozott, magtalanított, kicsumázott) sült paprikákat és a reszelt gyömbért alaposan
összeturmixoljuk. (Ha valamilyen oknál fogva nem sikerülne teljesen krémesre turmixolni, akkor érdemes egy szűrőn átpasszírozni.) Hígítsuk fel a sűrű pépet a húslével, sózzuk, ízesítsük mézzel és lime lével. Végül szorjuk meg ízlés szerint a pirított szezámmaggal és újhagymával.

Tejberizs

A rizs az egyik legértékesebb táplálékunk. Sós köretet (papírt, szeszes italt...) és desszertet is lehet belőle készíteni. Ehhez a gyors, olcsó, mutatós, laktató és nem utolsó sorban nagyon finom édesség elkészítéséhez némi tapasztalat azért nem árt. Kicsit rendhagyó módon most nem konkrét receptet fogok írni, hanem "egy csipet rálátást". :)))


Akik először készítenek ilyet azoknak elmondom, hogy a tejberizs általában nem a tejben fő meg! Azt majd csak később adjuk hozzá, mikor már majdnem puhára főtt (a vízben). Ugyanis ha a száraz rizst és a cukrot egyből a tejbe öntjük, akkor a cukor és a tej odaég a rizsből kioldódó keményítő pedig nagyon megnehezíti a főzési folyamatot. Nem beszélve arról, hogy minimum 30 percig folyamatosan ott kell állni és megállás nélkül kevergetni. A rizs tömegének kb. 2-3 szorosát képes felvenni folyadékban. Tehát egy csésze rizs 2-3 csésze vízben fő meg. Ezért az 1 csészényi tejberizs kb. 1,5 csészényi vízben és 1,5 csészényi tejben készül. Mindig alaposan mossuk át a rizst főzés előtt. Arra pedig figyeljünk, hogy ha a rizs készre fő a vízben, már nem tudja felvenni a tejet, tehát az időzítésen múlik minden. Ha a rizs főzési ideje 20 perc, akkor az a legideálisabb, ha 15 percig főzzük vízben és a maradék 5 percig pedig a tejben. Személyenként 1 kávéscsészényi száraz rizzsel számoljunk.

Több praktika is létezik:

1. Az egyik ilyen, mikor rövid időre (kb. 30 percre) beáztatjuk, ekkor a rizs megszívja magát, szerkezete meglazul. Ilyenkor egy csipet sóval annyi vízben kezdjük el főzni, amennyi éppen ellepi, ha felforrt, akkor hozzáöntünk a hideg tejet, és ekkor adjuk hozzá a cukrot és a vanília cukrot, ha újra felforr, lehúzzuk a tűzről és lefedve megvárjuk míg az összes folyadékot magába szívja.

2. Mikor a rizst hosszú időre, 1-2 órára áztatjuk be, akkor lehet közvetlenül a tejbe megfőzni. Ilyenkor arra figyeljünk, hogy a lábast hideg vízzel öblítsük ki mielőtt a hideg tejet beleöntenénk, ezzel a módszerrel elvileg nem ragad oda az aljára a tej (bár mint tudjuk, ez az edény minőségétől is függ). Majd ha a tej felforrt, adjuk hozzá a rizst és a többi ízesítő anyagot. 2-3 perc főzés és folyamatos kevergetés után, húzzuk le a tűzről és lefedve várjuk meg, míg magába szívja az össze folyadékot.

3. A harmadik variáció, mikor bő enyhén sós forrásban lévő vízben előfőzzük (kb. 15 perc alatt), majd leszűrjük és annyi hideg tejet öntünk rá amennyi ellepi (ilyenkor ízesítjük, cukorral, vaníliával, kardamonnal vagy akár kókusztejjel), újra felforraljuk, ezután ismét lehúzzuk a tűzről, és lefedve megvárjuk míg az összes folyadékot magába szívja.

Mindegyik eljárás más és más ízt és állagot eredményez, a vízben főzéstől a desszert könnyebb lesz, de természetesen a tej zsírtartalma, illetve a rizs fajtája is befolyásolja a végeredményt.

Tipp:
Ha túl sok tejet öntöttünk a rizsre nem kell megijedni, csak szórjunk bele egy csapott evőkanálnyi kávédarálóval szemcsésre őrölt rizst, majd forraljuk újra, és a már jól megszokott módon húzzuk le a tűzről, és lefedve várjuk meg míg az összes folyadékot magába nem szívja.

Dió

Hogyan pirítsuk meg:
A diót a markunkban kissé törjük össze és úgy szórjuk a száraz forró serpenyőbe. Kb. 2-3 perc alatt megpirul, megállás nélkül, folyamatosan forgassuk, hogy egyenletesen melegedjen át minden egyes szem, és, hogy ne kapjon oda egyik oldala sem, mert akkor keserű lesz. Ha megpirult, húzzuk le a tűzről, tegyük át egy közepes lyukú szűrőbe, mert ha a forró serpenyőben hagyjuk az tovább pirul és félő, hogy megég. Érdemes kiszitálni belőle a lehulló héjdarabokat, illetve átnézni, nehogy maradjon benne kemény csonthéj, mert az sajnos előfordulhat és ha ráharapunk, akkor mehetünk a fogorvoshoz.


Hogyan tároljuk:
A dió sajnos megavasodik, mégpedig elég gyorsan, főleg akkor, ha nem jól tároljuk. Nem hiába rakták nagyanyáink hideg helyre és jól szellőző vászonzsákocskába. Na de nem mindenki rendelkezik kamrával. Ezért tegyük egy befőttesüvegbe és tároljuk a hűtőszekrényben, ezzel a módszerrel sokáig friss marad.

Mi mindenre jó:
Van benne jó sok E-vitamin ami erősíti szervezetünk ellenállóképességét a fertőzésekkel szemben, de a nemző képességet is befolyásolja. Ha szervezetünk nem jut elegendő B9-vitaminhoz azaz folsavhoz, csökken a fehérvérsejtek száma, illetve zavarok keletkeznek a vas és a B12-vitamin felszívodásában. Ha szervezetünkben túl alacsony a B12-vitamin mennyisége, vérszegénység léphet fel, illetve egyéb vérképző szervi elváltozások és idegrendszeri tünetek pl. kimerültség végtagzsibbadás. Amúgy B12-vitamint elsősorban különféle húsokban, szárnyasokban, halban, tojásban, tejben és tejtermékekben találunk.

Diós receptek:
gorgonzolás diós tortiglioni
diós gorgonzolás spenót

Gránátalma

Ajándékba kaptam 3 gyönyörű óriási érett gránátalmát. Ezeken a tökéletes példányokon bemutatom, hogy én hogyan szoktam megtisztítani úgy, hogy egy darab mag se sérüljön meg. Amikor először találkoztam vele, akkor azt sem tudtam, hogy hogyan kezdjem el megpucolni. Persze jó alaposan megmostam és kettévágtam, ami azért nem jó, mert ezzel a technikával sok lédús mag kárbavész. Na de mára kifejlesztettem a megfelelő technikát, amit most meg is mutatok. Amúgy nemhiába nevezik Aphrodité növényének! A gránátalma tényleg afrodiziákum, oxitocin hormont szabadít fel a szervezetben, amely a kötődést segíti elő.


1. Az alma csúcsát egy éles késsel kivágjuk, majd óvatosan bevágjuk az alma héját úgy, hogy a magok ne sérüljenek az első képen látható módon.
2. Határozott mozdulattal 4 cikkre szedjük, a benne lévő magokat elválasztó hártyákat eltávolítjuk és kifejtjük belőle a lédús szemeket.


Figyelem: A héj belső szivacsos része kiszívja és sárgára színezheti az ember kezét, ezért érdemes kesztyűben tisztítani. A lédús magok pedig könnyen kipukkannak, és az élénk mélybordó levet szinte lehetetlen kiszedni a világos anyagból, ezért fekete ruhában a legpraktikusabb hámozni. De a legjobb megoldás az ha egy nagy vízzel teli edénybe tesszük az egészet és a víz alatt morzsoljuk ki belőle a magokat.

Avokádó

Ismerjük meg jobban!
A mintegy 2500 fajt számláló túlnyomó részt a trópusokon honos növénycsaládba tartozik a kámforfa, a babér és a fahéj mellett az avokádófa is. A családnak ez az egyetlen olyan tagja amely termést is hoz. Az avokádót más néven aligátorkörtét, botanikailag ugyan a gyümölcsök közé sorolják, viszont étkezéshez többnyire zöldségként készítik el. Az eredetileg Latin Amerikából származó avokádó az aztékoktól kapta a nevét, akik “ahuacalt”-nak vagyis erdei vajnak nevezték. Kultúrájukban az egyik legfontosabb táplálék volt, az akár 30% olajat tartalmazó gyümölcs.

Mi van benne?
Igen értékes zöldség, hiszen bőségesen tartalmaz B-vitaminokat, E-vitamint, valamint vasat, kalciumot és más anyagokat is. A benne található többszörösen telítetlen zsírsavak jót tesznek a szívnek- és érrendszernek. A koleszterinben és nátriumban szegény avokádó diéták alapanyagaként is kiválóan alkalmas, mivel rostokban és proteinekben gazdag, valamint antioxidáns szereppel rendelkezik.

Szépségápolás?
Bőrkímélő, bőrfrissítő hatása is ismert, ajánlott a gyümölcs húsával hosszabb ideig masszírozni az arcbőrt. A gyümölcsöt kettévágjuk, húsát egy villa segítségével összetörjük és felrakjuk az arcra, majd 15 percig rajta hagyjuk. Az elvárások sem maradnak el, a bőr selymesebb, rugalmasabb lesz tőle.

Hogyan tároljuk?
Mivel többnyire éretlenül kerül kereskedelmi forgalomba, ajánlatos 1-3 napig szobahőmérsékleten érlelni, vagy az érési folyamat gyorsítására újságpapírba csomagolni és egy alma vagy banán mellett tartani. Húsának finom aromája csak akkor érvénysül igazán, ha puha tapintású lesz, és a héj (teljesen érett állapotban) újjal könnyen benyomható – előtte ugyanis ízetlen illetve keserű. Ellenkező esetben pedig ha az avokádó túl érett fel lehet tartóztatni a továbbérését, ha néhány napra hűtőszekrény zöldséges rekeszébe tesszük. 6 celziuszfoknál alacsonyabb hőmérsékleten azonban megromlik.

Elkészítési sajátosságok?
Friss fogyasztásra ideális az avkádó tengeri rákkal, füstölt lazaccal, vagy tonhallal töltve, szeletekre vágva és sonkával tálalva, vagy vinaigrette mártással salátának elkészítve szintén nagyon finom. Pikánsan fűszerezett pürét (guacamolét) is készíthetünk belőle, és kenyérre kenhetjük, uborkával pürésítve krémlevesként adhatjuk, viszont olyan ételek készítéséhez nem alkalmas amelyeket hosszabb ideig kell sütni vagy főzni.